Az OKIRkapu a környezetvédelmi adatszolgáltatások elvégzésére létrehozott program és felület. Ebben a cikkben összefoglaltam a legfontosabb kérdéseket és információkat az OKIRkapuval kapcsolatban.
Mi az OKIR?
A környezetvédelmi hatóságok (környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek) számos adatot gyűjtenek a környezet állapotáról és terhelésének mértékéről. Ezek az adatok a területi szervek saját méréseiből, valamint a környezethasználók jogszabályi előírások alapján tett adatszolgáltatásaiból származnak. Az adatokat egy központi adatbázisba, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe (OKIR) gyűjtik össze.
Az OKIR a következő adatokat tartalmazza:
- A környezetvédelmi ügyfelek azonosító adatait (például KÜJ, KTJ)
- A környezetvédelmi ügyfelek tevékenységeit
- A környezetvédelmi ügyfelek részére kiadott engedélyeket
- A környezetvédelmi ügyfelek által termelt/kezelt hulladékok mennyiségét
- A környezetvédelmi ügyfelek által okozott környezetterheléseket.
Mi az OKIR és mi az OKIRkapu?
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) az a központi adatbázis, amely a környezetvédelmi ügyfelek adatait tartalmazza. Az OKIRkapu az OKIR adatszolgáltató rendszere, amely lehetővé teszi az adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus teljesítését.
Az OKIRkapu előnyei
Az OKIRkapu számos előnnyel jár az ÁNYK-alapú adatszolgáltatásokkal szemben. Ezek közül a legfontosabbak:
- Korszerűbb felhasználói felület: Az OKIRkapu modern, felhasználóbarát felülettel rendelkezik, amely könnyen kezelhető.
- Automatizált ellenőrzések: Az OKIRkapu számos automatikus ellenőrzést végez az adatszolgáltatások során, így csökkenti a hibák kockázatát.
- Egységes rendszer: Az OKIRkapu egységes rendszert biztosít az összes környezetvédelmi adatszolgáltatáshoz, így egyszerűbbé teszi a kötelezettségek teljesítését.
Mióta kell használni az okirkapu rendszert?
Az OKIRkapu rendszer használata 2020. január 1-től kötelező minden olyan szervezetnek és magánszemélynek, akire a környezetvédelmi jogszabályok adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő. A korábbi, papír alapú vagy elektronikus nyomtatványokon történő adatszolgáltatás lehetősége 2019. december 31-ig állt fenn. A rendszer használatával az adatszolgáltatások gyorsan és hatékonyan teljesíthetők.
Hol lehet belépni az OKIRkapuba?
Az OKIRkapu belépés a https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/ linken keresztül lehetséges. Én privát ablakot szoktam használni a böngészőben, hogy a KAÜ belépésnél ne legyen gond az előzmények kezelésével.
Mi szükséges az OKIRkapu belépéshez?
Az OKIRkapu használatához az alábbiak szükségesek:
- Ügyfélkapu hozzáférés (más néven Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) bejelentkezési lehetőség).
- Meghatalmazás. (Meghatalmazás elkészítéséről már írtam részletesebben.)
Milyen adatcsomagokat szükséges az OKIRkapu programmal kitölteni?
Jelenleg a következő adatszolgáltatások megtételére van lehetőség az OKIRkapun keresztül:
- KAR: Környezetvédelmi alapnyilvántartás:
- környezetvédelmi ügyfelek KÜJ (környezetvédelmi ügyfél jel) igénylése;
- környezetvédelmi ügyfelek változásjelentése;
- telephelyek, környezetvédelmi objektumok KTJ (környezetvédelmi területi jel) igénylése;
- telephelyek, környezetvédelmi objektumok változásjelentése;
- LAIR: Levegőtisztaság-védelem:
- levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés;
- Légszennyezés mértéke éves bejelentés;
- FEVISZ: Felszíni víz:
- vízminőségvédelmi alapbejelentés;
- vízminőségvédelmi éves bejelentés;
- vízminőségvédelmi éves önellenőrzési időpontok bejelentése;
- vízminőségvédelmi önellenőrzések;
- FAVI: felszín alatti víz:
- engedélyköteles tevékenységi helyek adatszolgáltatása;
- éves jelentés a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről;
- felszín alatti környezethasználati monitoring rendszer műszaki adatai;
- felszín alatti környezethasználati monitoring rendszer mintavételi és vizsgálati eredményei;
- szennyezőforrások és szennyezett területek tényfeltárás előtti adatszolgáltatása;
- szennyezőforrások és szennyezett területek tényfeltárás utáni adatszolgáltatása;
- szennyezőforrások és szennyezett területek műszaki beavatkozás utáni adatszolgáltatása;
- EHIR: Hulladékgazdálkodás:
- telephelyek hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségei;
- hulladékkal kapcsolatos éves adatszolgáltatás;
- hulladékkal kapcsolatos negyedéves adatszolgáltatás;
- elemet és akkumulátort gyártók nyilvántartása;
- elemmel és akkumulátorral kapcsolatos éves adatszolgáltatás;
- elektromos és elektronikus berendezést gyártók nyilvántartása;
- elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos éves adatszolgáltatás;
- gépjárművet forgalomba hozó gyártók nyilvántartása;
- gyártó által forgalomba hozott járművekkel kapcsolatos éves adatszolgáltatás;
- éves bejelentés a hulladékká vált gépjárművek kezeléséről;
- hulladéklerakókkal kapcsolatos éves adatszolgáltatás;
- hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség;
- hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos adatszolgáltatás;
- zöldlistás hulladék export adatszolgáltatás;
- zöldlistás hulladék import adatszolgáltatás;
- sárgalistás hulladék export engedélyek;
- sárgalistás hulladék export bejelentése;
- sárgalistás hulladék export beérkezés igazolása;
- sárgalistás hulladék export kezelés igazolása;
- sárgalistás hulladék import engedélyek;
- sárgalistás hulladék import bejelentése;
- sárgalistás hulladék import beérkezés igazolása;
- sárgalistás hulladék import kezelés igazolása;
- sorszámtartomány igénylés SZ és GY lapokhoz;
- PRTR kibocsátás regiszter, integrált környezetvédelem:
- PRTR-IPPC – Létesítmény nyilvántartó rendszer;
- PRTR üzemek éves adatszolgáltatása;
- KG: körforgásos gazdaság:
- Kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozók nyilvántartása;
- Kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozók átvállalói szerződései és nyilatkozatai;
- Kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozók negyedéves adatszolgáltatása;
- Önkéntes visszaváltási díjas terméket forgalmazók nyilvántartása.
A környezetvédelmi adatszolgáltatások elkészítését megfelelő időráfordítás és gyakorlás után bárki elkészítheti, azonban javasolt egy gyakorlott szakemberre bízni, aki nem csak az adatszolgáltatási rendszer felületének logikáját ismeri, hanem rendelkezik környezetvédelmi jogszabály és azok kapcsolatainak ismeretével és környezetvédelmi tapasztalattal is, így tud segítséget nyújtani az azonosított eltérések azonosításában és javításában is.
