A gumicserére és szerelésre specializálódott vállalkozások, az autószerelő műhelyek és az autófényezéssel foglalkozó cégek számára még mindig bizonytalan, hogy pontosan mikor kell hulladékbevallást – hivatalos nevén éves hulladékgazdálkodási adatszolgáltatást – készíteni.
A bizonytalanság érthető. Egy gumis műhely vagy autószerviz jellemzően nem környezetvédelmi fókuszú vállalkozás, hanem szolgáltatást nyújt az ügyfeleknek. A hulladék a működés mellékterméke, nem pedig fő tevékenység.
Ebben a cikkünkben összefoglaljuk, mik a főbb irányelvek, szabályok, amikkel könnyedén megállapítható, hogy van-e bevallási kötelezettsége.
Mi számít hulladéknak egy autós műhelyben?
Ahhoz, hogy megértsük, mikor szükséges hulladékbevallást készíteni, először azt kell tisztázni, milyen hulladékok keletkezhetnek egy gumis, autószerelő vagy fényező műhelyben.
Egy gumis műhelyben tipikusan az alábbi hulladékok keletkeznek:
- használt gumiabroncs,
- csomagolási hulladék,
- esetenként olajos rongy vagy egyéb szennyezett anyag.
Egy autószerelő műhelyben már több hulladék is megjelenhet. Ezek a következők lehetnek:
- fáradt olaj,
- olajszűrő,
- fékfolyadék, hűtőfolyadék,
- használt akkumulátorok,
- olajos törlőkendő, rongy, kesztyű,
- fém alkatrész hulladékok
Egy fényező műhelyben pedig különösen gyakoriak az oldószeres, festékmaradékos, szennyezett csomagolási és veszélyes hulladékok.
Minden gumisnak, szerelőnek, fényezőnek kell hulladékbevallást készítenie?
A rövid válasz: nem automatikusan, de nagyon sok esetben igen.
A hulladékbevallási kötelezettség – hivatalos nevén éves hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás – akkor merül fel, ha a vállalkozás tevékenysége során a jogszabályban rögzített köszöbérték feletti mennyiségben keletkezik hulladék, és azt megfelelő engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezet számára adja át.
Fontos megérteni, hogy a kötelezettség nem attól függ, hogy a műhely „nagy” vagy „kicsi”, hanem attól, hogy mekkora mennyiségben keletkezik hulladék. Sok kisebb műhely tévesen feltételezi, hogy a csekély mennyiség miatt rá nem vonatkozik a bevallási kötelezettség.
Különösen figyelni kell a veszélyes hulladékokra. A fáradt olaj, az olajszűrő, az akkumulátor, az oldószeres festékmaradék vagy az olajos törlőkendő mind olyan hulladékfajták, amelyek tipikusan veszélyesnek minősülnek. Amennyiben egy műhely ilyen hulladékot termel, az adatszolgáltatási kötelezettség esélye jelentősen megnő.
Milyen mennyiség után kell bevallást készítenie egy gumis, autószerelő vagy fényező műhelynek?
Jelen esetben azoknak szükséges adatszolgáltatást végeznie, akinek a jogszabályban (a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendeletben) meghatározott küszöbértéket meghaladja az éves keletkezett hulladék mennyisége, vagyis:
- veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot;
- nem veszélyes hulladék esetén 2000 kg-ot.
Tehát, ha pl. a gumis műhelyben a használt gumiabroncsok mennyisége elérte, vagy meghaladta a 2000 kg-ot, azonnal bevallási kötelezettség keletkezik, és az éves hulladékbevallást el kell végezni. Egy autószerelő vagy egy fényező műhely esetén pedig a veszélyes hulladékok mennyiségére kell kifejezetten figyelni, mivel a jogszabály alapján már 200 kg-tól bevallási kötelezettség keletkezik. Belátható, hogy pár olajcserével, vagy fényezéssel a küszöbértéket már el is érhettük.
A hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőnek adjuk át. Ez nem elég?
Sajnos nem.
Fontos megérteni, hogy a hulladék átadása és az éves adatszolgáltatás két külön kötelezettség. Attól, hogy a hulladékok átadása rendben zajlik, az éves bevallási kötelezettség még fennáll, ha a fenti mennyiségeket a termelt hulladék eléri vagy meghaladja. A hulladékkezelők csak a kezelésre átvett hulladékokat jelentik le, nem feladatuk a cégek helyett a bevallások elkészítése.
Röviden és érthetően: Mindenkinek a saját hulladékáról kell nyilatkoznia.
Mit jelent pontosan a hulladékbevallás?
A köznyelvben hulladékbevallásnak nevezett kötelezettség valójában éves hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás. Ennek keretében a vállalkozásnak adatot kell szolgáltatnia az előző évben keletkezett hulladékokról, azok mennyiségéről, típusáról és kezeléséről. Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes gumiabroncsról külön bejelentést kell tenni, hanem azt, hogy az éves szinten összesített adatokat kell megfelelő formában benyújtani a hatóság felé.
A bevallás tipikusan az előző naptári év adataira vonatkozik, és a határidő rendszerint március 1.
Az adatszolgáltatás alapja a műhely által vezetett hulladéknyilvántartás, amelyben szerepelnie kell a keletkezett hulladék típusának, mennyiségének és annak, hogy azt kinek adták át kezelésre.
Mi történik, ha nem készül el a bevallás?
Amennyiben a műhely adatszolgáltatásra kötelezett, de azt nem teljesíti, a hatóság szankciót alkalmazhat. A kockázat nem feltétlenül azonnali, de egy ellenőrzés során a hiányzó nyilvántartás és bevallás komoly problémát jelenthet. Ez különösen érzékeny lehet akkor, ha a műhely veszélyes hulladékot is kezel.
A hulladékbevallás elmulasztása esetén a környezetvédelmi hatóság 500.000 Ft bírságot szabhat ki.
Mit tehet a műhely, ha most szembesül a kötelezettséggel?
Ha a felismerés most, február végén történik, a legfontosabb lépés az, hogy a műhely gyorsan felmérje, milyen adatok állnak rendelkezésre.
Elő kell keresni a hulladék szállítási dokumentumokat és gyorsan összesíteni a mennyiségeket, majd ezeket az összesített mennyiségeket összevetni a jogszabályi küszöbértékkel. Ezzel párhuzamosan természetesen azt is érdemes átgondolni, hogy erre van-e ideje a műhely mindennapjainak koordinálása mellett. Amennyiben nem, úgy érdemes külső segítséggel megoldani a feladatot. Egy környezetvédelmi szakember gyorsabban és biztonságosabban elvégezi az adatszolgáltatást, még a határidő közeledtével is.
Összegfoglalva tehát a gumicserére és szerelésre specializálódott vállalkozások, autószerelő műhelyek és fényező műhelyek esetén a hulladékbevallási kötelezettség meglehetősen gyakori jelenség. A döntő kérdés nem az, hogy nagy vagy kis műhelyről van-e szó, hanem az, hogy keletkezik-e akkora mennyiségben hulladék, ami már adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után.
Ha a műhely rendszeresen termel veszélyes hulladékot, vagy üzletszerűen gyűjti és adja át a keletkezett hulladékot, akkor az éves hulladékgazdálkodási adatszolgáltatás vizsgálata elengedhetetlen. A tudatos, előre tervezett megfelelés nemcsak jogszabályi biztonságot ad, hanem hozzájárul a vállalkozás hosszú távú stabil működéséhez is.
