A környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése ma már szinte kizárólag digitális úton történik. Az OKIRkapu rendszer lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy elektronikusan teljesítsék levegővédelmi, hulladékgazdálkodási vagy épp EPR jelentéseiket. A platform használata ugyan elsőre egyszerűnek tűnik, ám a gyakorlatban számos technikai és jogi buktatóval találkozhatunk. Cikkünk segít megérteni az OKIRkapu adatszolgáltatás lényegét, működését, és azt is, hogy mikor érdemes szakértő segítségét kérni.
Mi az OKIRkapu?
Az OKIRkapu az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer ügyfélportálja, amelyet a környezethasználóknak hoztak létre az elektronikus adatszolgáltatás biztosítására. Az OKIRkapun keresztül teljesíthetők az állam által előírt környezetvédelmi kötelezettségek, így például a levegővédelmi, hulladék-, víz- és zajvédelemmel kapcsolatos jelentések. A rendszer alapja a KÜJ szám, amely az adott cég vagy intézmény környezetvédelmi azonosítója, és amely alapján a hatóság beazonosítja az adatszolgáltatót.
Hogyan lehet belépni az OKIRkapuba?
Az OKIRkapu lelépési felülete ezen a linken érhető el: https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/. A belépéshez KAÜ (Központi Azonosítási Ügynök) felületen keresztüli azonosítás szükséges, Ügyfélkapus hozzáféréssel. 2025-től a kétfaktoros hitelesítés miatt már csak Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgárság Program keretében lehet belépni. A rendszer ezután automatikusan visszairányít az OKIRkapu felületére, ahol ki kell választani, melyik szervezet nevében történik az adatszolgáltatás. Fontos, hogy csak azok a szervezetek jelennek meg, amelyekhez az adott felhasználó hivatalos meghatalmazással rendelkezik.
Milyen adatszolgáltatások vannak az OKIRkapuban?
Az OKIRkapu többféle környezetvédelmi adatszolgáltatás teljesítésére alkalmas. A leggyakoribbak közé tartozik a LAIR, vagyis a levegőtisztaság-védelmi jelentés, amelyet minden légszennyező pontforrással rendelkező telephely esetében kötelező beadni évente. Emellett elérhető a HIR, vagyis a hulladékgazdálkodási jelentés, a KAR alapnyilvántartás, illetve az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer adatszolgáltatása is. Ezek mind jogszabályban meghatározott határidőhöz kötöttek.
Ki készítheti el az adatszolgáltatásokat?
Az adatszolgáltatások elkészítésére jogosult lehet a vállalat belső munkatársa, amennyiben rendelkezik megfelelő hozzáféréssel, szakmai tudással, és a tevékenység nem haladja meg a jogi és szakmai szabályozás kereteit. Amennyiben a szervezet nem rendelkezik saját környezetvédelmi szakemberrel, úgy egy meghatalmazással ellátott külső szolgáltató – például környezetvédelmi tanácsadó vagy szakértő cég – is elvégezheti a feladatot. A lényeg, hogy a meghatalmazás elektronikusan legyen rögzítve az OKIR rendszerében.
Miért érdemes környezetvédelmi szakértővel elkészíttetni az OKIRkapus adatszolgáltatásokat?
A környezetvédelmi adatszolgáltatások nem csupán technikai adatfeltöltést jelentenek – minden bejelentés mögött komplex szakmai tartalom és felelősség áll. Egy rosszul kitöltött levegős vagy hulladékos éves jelentés vagy hiányos EPR adatsor bírságot, hatósági eljárást is eredményezhet. Egy tapasztalt környezetvédelmi szakértő nemcsak a technikai belépésben segít, hanem biztosítja, hogy az adatok pontosak, hitelesek és szabályosak legyenek. Ezzel nemcsak időt és energiát, de esetleges jogi következményeket is megspórolhatunk a vállalkozásnak.
