Az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere az elmúlt évek egyik legfontosabb környezetvédelmi szabályozási változása. Lényege, hogy a termékek életciklusának végén keletkező hulladék kezeléséért – gyűjtéséért, újrahasznosításáért – nem az állam, hanem maguk a gyártók, importőrök és első belföldi forgalmazók felelnek. A rendszer célja, hogy csökkenjen a hulladék mennyisége, és előtérbe kerüljenek az újrahasznosítható, fenntartható megoldások. Ebben a blogcikkben részletesen bemutatjuk, mit takar az EPR, kire és mire vonatkozik, milyen feladatokkal jár, és miért lehet előnyös szakértői támogatást igénybe venni.
Mi a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer?
A kiterjesztett gyártói felelősség (angolul: Extended Producer Responsibility, röviden EPR) egy olyan környezetvédelmi elv és szabályozási rendszer, amely a termékek gyártóit és első forgalomba hozóit felelőssé teszi azok teljes életciklusáért, beleértve a hulladékká válás utáni kezelést is. Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak nemcsak a termék előállításáról, hanem a termékből keletkező hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról, ártalmatlanításáról és az ehhez kapcsolódó költségek viseléséről is gondoskodniuk kell.
Az EPR rendszer célja a környezetterhelés csökkentése, a hulladékmegelőzés, valamint az újrahasznosítási arány növelése. A szabályozás arra ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket, hogy termékeiket környezettudatosabban tervezzék meg, csökkentsék a fölösleges csomagolást, és a gyártás során újrahasznosítható, tartós anyagokat részesítsenek előnyben.
Kinek van feladata az EPR rendszerhez kapcsolódóan?
A rendszerben elsődlegesen azok a gazdálkodó szervezetek kötelezettek, amelyek Magyarország területén elsőként hoznak forgalomba vagy saját célra behoznak bizonyos termékáramokat. Ez érinti többek között a gyártókat, importőröket, kereskedőket, webáruházakat és egyes szolgáltatókat is. Lényeges, hogy nem csak nagyvállalatoknak, hanem KKV-knak és egyéni vállalkozóknak is lehet EPR-kötelezettségük, amennyiben például csomagolással ellátott terméket hoznak forgalomba.
A kötelezetteknek nyilvántartást kell vezetniük az általuk kibocsátott termékek mennyiségéről, gondoskodniuk kell a megfelelő hulladékkezelésről, és negyedévente EPR adatszolgáltatást kell benyújtaniuk a kijelölt rendszerüzemeltető felé. Emellett díjfizetési kötelezettség is felmerül, melyet az egyes termékáramokra külön-külön határoznak meg.
Milyen termékek esetén szükséges az EPR adatszolgáltatás?
A kiterjesztett gyártói felelősség alá jelenleg több mint tízféle termékáram tartozik, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:
- Csomagolási anyagok (műanyag, papír, fém, üveg stb.)
- Elektromos és elektronikus berendezések (E+E termékek)
- Elemek és akkumulátorok
- Gépjárművek
- Gumiabroncsok
- Reklámhordozó papírok
- Textiltermékek
- Fából készült bútorok
- Irodai papírtermékek
- Mezőgazdasági fóliák és műanyagok
Az EPR adatszolgáltatás során a kötelezettnek pontosan meg kell adnia, hogy milyen típusú és mennyiségű termékeket hozott forgalomba. Fontos, hogy a kategóriák és definíciók pontos ismerete nélkül könnyen előfordulhat tévesztés vagy hiányos jelentés, amely büntetést vonhat maga után.
Hol és meddig szükséges az EPR adatszolgáltatásokat megtenni?
Az EPR adatszolgáltatási kötelezettség regisztrációt a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. rendszerén (https://oss.mohu.hu/) keresztül kell teljesíteni. Emellett az OKIR rendszerben (https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/) is külön regisztrációt és bejelentést kell tenni az EPR köteles termékekről. A két rendszer különböző, de párhuzamosan működik – mindkét irányban teljesíteni kell az előírt regisztrációt.
Az adatszolgáltatásokat negyedévente kell benyújtani, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig. Ez azt jelenti, hogy az első negyedév (január-március) adatait legkésőbb április 20-ig kell jelenteni. A határidők elmulasztása vagy a hibás adatszolgáltatás jogszabálysértésnek minősül, és komoly bírságokkal járhat, különösen, ha az adatok alapján befizetendő EPR-díjak mértéke is eltér a valóságtól.
Ki készítheti el az EPR adatszolgáltatásokat?
Az EPR adatszolgáltatás elkészítése jogilag a kötelezett szervezet felelőssége, tehát akár belső munkatárs is végezheti, ha rendelkezik a szükséges szakmai tudással. Azonban az EPR szabályozása összetett, a termékáramok pontos besorolása gyakran nem egyértelmű, ráadásul a szabályozás változhat is – ezért sok cég választja inkább azt, hogy külső szakértőre bízza ezt a feladatot.
Egy tapasztalt környezetvédelmi szolgáltató ismeri a termékáramokat, az aktuális díjtételeket, a nyilvántartási és jelentési kötelezettségeket, és segítséget tud nyújtani abban is, hogyan lehet a cég számára legköltséghatékonyabban megfelelni az előírásoknak. Egy hibátlan jelentés nemcsak a bírságok elkerülése miatt fontos, hanem a vállalkozás jó hírneve szempontjából is.
Miért érdemes környezetvédelmi szakértővel elkészíttetni az EPR adatszolgáltatásokat?
Az EPR rendszer bevezetése új adminisztratív és szakmai kihívásokat hozott a hazai vállalkozások életébe. Egy környezetvédelmi szakértő nemcsak a jogszabályi megfelelést biztosítja, hanem átfogó tanácsadást nyújt a hulladékgazdálkodás optimalizálásában is. Például segíthet az anyagáramok pontos meghatározásában, javaslatot tehet új csomagolási megoldásokra, vagy támogatást nyújt a belső folyamatok újratervezésében.
Egy külső szakértő továbbá naprakész a jogszabályi változásokkal, részt vesz szakmai képzéseken, kapcsolatot tart a hatóságokkal, és képes képviselni a vállalkozást egy esetleges ellenőrzés során is. Mindezeken túl a kiszervezett adatszolgáltatás időt és erőforrást takarít meg, és minimalizálja az adminisztratív hibák kockázatát.
Az EPR rendszer lényege, hogy a környezetszennyezést a gyártás szintjén kell kezelni, és a hulladékkezelés költségeit a szennyező fizeti elv alapján a forgalmazók viselik. A rendszer átlátható működtetése és a határidők betartása érdekében minden kötelezett cégnek érdemes együttműködnie környezetvédelmi szakértőkkel – így a megfelelés nemcsak biztosabb, hanem fenntarthatóbb is lesz.