Az EPR rendszer 2023. július 1-jei bevezetése óta a vállalkozások jelentős része már találkozott az EPR nyilvántartási, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségekkel. Tapasztalataink szerint azonban gyakori probléma, hogy egy vállalkozás ugyan teljesít EPR adatszolgáltatást, de az nem terjed ki valamennyi érintett termékre vagy ügyletre. Különösen az importból származó termékek és csomagolások maradhatnak ki a nyilvántartásból, ami akár több évre visszamenő kötelezettséget is eredményezhet.
Mi az EPR?
Az EPR az angol Extended Producer Responsibility, vagyis kiterjesztett gyártói felelősség rövidítése. A rendszer alapelve, hogy bizonyos termékek életciklusának végén keletkező hulladék kezelésének költségeit elsősorban azoknak kell viselniük, akik az adott termékeket gyártóként vagy első belföldi forgalomba hozóként piacra helyezik.
Magyarországon az EPR rendszer 2023. július 1-jén indult el. A szabályozás számos vállalkozás számára új nyilvántartási, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettséget hozott. Az egyik legfontosabb kérdés ezért minden vállalkozás számára az, hogy az általa gyártott, értékesített, külföldről behozott vagy saját célra felhasznált termékek között található-e olyan, amely az EPR szabályozás hatálya alá tartozik.
Milyen termékek után merülhet fel EPR adatszolgáltatási kötelezettség?
Az EPR szabályozás úgynevezett körforgásos termékeket határoz meg. Ide tartoznak többek között a csomagolások, egyes egyszer használatos műanyagtermékek, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncsok, irodai és reklámhordozó papírok, sütőolaj és -zsír, egyes textiltermékek, valamint a fából készült bútorok.
A kötelezettség megállapításánál azonban nem elegendő egyszerűen azt megvizsgálni, hogy a vállalkozás „gyárt-e” ilyen terméket. Az EPR szabályozásban a gyártó fogalma ennél tágabb, ezért az első belföldi forgalomba hozatal és bizonyos esetekben a saját célú felhasználás is lényeges lehet. Ez az egyik oka annak, hogy olyan vállalkozások is EPR-kötelezetté válhatnak, amelyek saját megítélésük szerint nem végeznek klasszikus gyártási tevékenységet.
Gyakori hiba: csak a belföldön vásárolt termékeket vizsgálják
Tapasztalataink szerint az egyik leggyakoribb probléma, hogy a vállalkozás kialakít valamilyen EPR nyilvántartást, azonban az adatgyűjtés nem teljes körű. A könyvelésből vagy a beszerzési nyilvántartásból kigyűjtik az általuk EPR szempontból relevánsnak gondolt tételeket, miközben bizonyos beszerzési vagy értékesítési folyamatok kimaradnak.
Különösen fontos külön kezelni a belföldi és a külföldi beszerzéseket. A belföldön megvásárolt terméknél ugyanis sok esetben egy korábbi szereplő már teljesítette az első belföldi forgalomba hozatalhoz kapcsolódó EPR-kötelezettséget. Egy külföldről behozott terméknél azonban maga az importáló vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy ő lesz az első belföldi forgalomba hozó. Ezért az EPR vizsgálat nem állhat meg a belföldi beszerzéseknél.
Az import az egyik leggyakrabban elfelejtett terület
Egy vállalkozás például Németországból vásárol egy berendezést, alkatrészt vagy más terméket. A termék kartondobozban érkezik, műanyag fóliát, raklapot vagy más csomagolást is tartalmazhat.
Ilyen esetben nemcsak magát a terméket kell EPR szempontból megvizsgálni, hanem annak csomagolását is. Az a tény, hogy a vállalkozás nem maga gyártotta a csomagolást, önmagában nem jelenti azt, hogy Magyarországon nem keletkezhet vele kapcsolatban EPR-kötelezettsége. Ugyanez igaz más külföldről behozott körforgásos termékekre is. Emiatt az EPR nyilvántartás kialakításakor az importbeszerzések áttekintése legalább olyan fontos, mint a vállalkozás saját gyártási és értékesítési folyamatainak vizsgálata.
„Mi már csináljuk az EPR-t” – mégsem biztos, hogy minden rendben van
Az egyik legnagyobb kockázatot éppen azoknál a vállalkozásoknál látjuk, amelyek már teljesítenek EPR adatszolgáltatást. Ilyenkor könnyen kialakulhat az a benyomás, hogy a kötelezettséget már rendezték, ezért nincs szükség további vizsgálatra. Pedig önmagában az, hogy a vállalkozás negyedévente adatot szolgáltat, még nem bizonyítja, hogy az adatszolgáltatás teljes körű.
Érdemes ezért időnként összevetni az EPR nyilvántartást a beszerzési, import-, értékesítési és készletadatokkal. Ha például a külföldi beszerzések egyáltalán nem jelennek meg az EPR vizsgálatban, miközben a vállalkozás rendszeresen importál termékeket, az mindenképpen olyan jel, amely további ellenőrzést indokol.
Nem jó megoldás, hogy „akkor januártól elkezdjük”
Gyakran találkozunk azzal a gondolkodással is, hogy amikor egy vállalkozás felismeri a korábban nem teljesített EPR-kötelezettségét, úgy dönt: a következő év januárjától már megfelelően vezeti a nyilvántartást és teljesíti az adatszolgáltatást. Ez azonban önmagában nem rendezi a korábbi időszakot.
Az EPR rendszer 2023. július 1-jétől működik. Ha egy vállalkozás már ettől az időponttól végzett olyan tevékenységet, amely alapján EPR-kötelezettsége keletkezett, akkor meg kell vizsgálni a korábbi időszakot is. Nem abból kell kiindulni, hogy a vállalkozás mikor ismerte fel a kötelezettségét, hanem abból, hogy ténylegesen mikor következett be az EPR-kötelezettséget keletkeztető esemény.
Ezért kockázatos az a megközelítés, hogy „mostantól rendben csináljuk, a korábbi időszakkal pedig nem foglalkozunk”.
Akár 2023. július 1-jéig is vissza kell nézni
Ha felmerül, hogy egy vállalkozás az EPR rendszer indulása óta nem teljeskörűen vezette nyilvántartásait vagy szolgáltatott adatot, célszerű a vizsgálatot egészen 2023. július 1-jéig visszavezetni. Ez különösen azoknál a cégeknél fontos, amelyek rendszeresen importálnak, külföldi beszállítókkal dolgoznak, csomagolt termékeket hoznak Magyarországra vagy EPR-köteles termékeket értékesítenek.
Egy hatósági ellenőrzés során a korábbi időszakok teljesítését is vizsgálhatják. Ezért egy jelenleg már megfelelőnek tűnő EPR-adatszolgáltatás mellett is maradhat kockázat, ha a 2023. július 1. óta eltelt időszakban voltak kimaradt termékáramok vagy nem jelentett mennyiségek.
Mit jelenthet egy több éve fennálló hiányosság?
Minél hosszabb ideje áll fenn a hiányosság, annál nagyobb mennyiségű adatot kell utólag rekonstruálni. Több év beszerzési számláit, importadatait, készletmozgásait, termékadatait és csomagolási információit kellhet visszamenőleg áttekinteni. A probléma ráadásul nem feltétlenül csak az adatszolgáltatás pótlását jelenti. Ha korábban olyan körforgásos termékeket hoztak forgalomba vagy használtak fel, amelyek után EPR-díjfizetési kötelezettség keletkezett, annak pénzügyi következményeivel is számolni kell.
Ezért minél hamarabb derül ki egy hiányosság, annál célszerűbb megkezdeni annak szakmai feltárását és rendezését.
Kiknek érdemes most felülvizsgálniuk az EPR adatszolgáltatásukat?
Különösen indokolt az ellenőrzés azoknál a vállalkozásoknál, amelyek külföldről szereznek be termékeket, alkatrészeket, alapanyagokat vagy berendezéseket. Szintén érdemes felülvizsgálni a rendszert, ha jelentős mennyiségű csomagolás kerül a vállalkozáshoz külföldről, vagy a cég saját márkás termékeket értékesít.
Figyelmeztető jel lehet az is, ha az EPR nyilvántartás kialakításakor kizárólag a könyvelés néhány főkönyvi számlájából indultak ki, és nem történt külön termék- és folyamatvizsgálat. Az EPR-kötelezettség helyes meghatározása ugyanis nem pusztán könyvelési kérdés. Ismerni kell a termék útját, a beszerzés módját, a csomagolást, az első belföldi forgalomba hozatalt és adott esetben a saját célú felhasználást is.
Egy egyszerű EPR-ellenőrzés sok későbbi problémát megelőzhet
Érdemes legalább évente egyszer felülvizsgálni, hogy változott-e a vállalkozás beszerzési vagy értékesítési gyakorlata. Új külföldi beszállító, új termék, új csomagolás vagy új importtevékenység ugyanis új EPR-kötelezettséget is eredményezhet.
A felülvizsgálat során célszerű összevetni a számlázási, beszerzési és importadatokat az EPR nyilvántartással. Ha eltérés mutatkozik, még az adatszolgáltatás benyújtása előtt tisztázható, hogy valóban keletkezett-e további kötelezettség. Ha pedig a vizsgálat során korábbi hiányosság derül ki, nem célszerű egyszerűen a következő negyedévtől vagy következő évtől megfelelően jelenteni. Először azt kell meghatározni, hogy mikor keletkezett először a kötelezettség, mely termékáramokat érinti, és milyen korábbi időszakokat szükséges rendezni.
Összefoglalva tehát az EPR megfelelés nem merül ki abban, hogy a vállalkozás negyedévente elkészít egy adatszolgáltatást. A valódi kérdés az, hogy az adatszolgáltatás valamennyi érintett termékre, csomagolásra és ügyletre kiterjed-e – beleértve a külföldről behozott termékeket is.
Ha bizonytalan abban, hogy vállalkozása 2023. július 1-je óta teljeskörűen teljesítette-e EPR-kötelezettségeit, érdemes a teljes időszakot szakértővel felülvizsgáltatni. Egy időben feltárt hiányosság kezelése lényegesen kisebb kockázatot jelenthet, mint amikor arra egy későbbi hatósági ellenőrzés során derül fény.
